Projekt

Köszöntjük Önöket a PCE Paragon Solutions Kft., a Pannon Egyetem és a Fehérvári és Fekete Kft. közös projektjének a honlapján.

 

A projekt címe:

Korszerű műszaki, informatikai és modellezési megoldásokra épülő döntéstámogató rendszer kifejlesztése elektronikai összeszerelő üzemek költség- és energiahatékony irányításához

A projekt keretében elnyert támogatás és a támogatás mértéke százalékban:

PCE Paragon Solutions Kft.: 325 millió Ft, 60,56%

Pannon Egyetem: 399 millió Ft, 100%

Fehérvári és Fekete Kft.: 38 millió Ft, 62,78%

A projekt megvalósításának időtartama:

2015.07.01 – 2017. 12. 31.

A projekt célja, fő feladatai, felépítése

A projekt célja, hogy egy nemzetközi piacon versenyképes, Magyarországon nagy volumenben összeszerelést végző piaci vállalkozás és egy a világ élvonalába tartozó saját gyártásoptimalizálási módszertannal bíró magyarországi kutatóhely konzorciumot alakítva, módszertant és támogató szoftverrendszert fejlesszen ki összeszerelő üzemek irányításának optimalizálásához, korszerű technológiai megoldások, mesterséges intelligencia módszerek és matematikai modellezés alapján.

A javasolt megközelítés korszerű műszaki megoldásokra alapuló adatgyűjtést és adatelemzést feltételez, mely adatok alapján a gyártás tervezett módosításainak hatása matematikai modellezéssel előrevetíthető, algoritmikusan tervezhető. Tehát nem csak egy gyártás egyszeri felmérése alapján megjelenő adatokból táplálkozó újratervezését kívánjuk támogatni, hanem olyan teljes megoldást biztosítani, mely gyártásra vonatkozóan nagy pontosságú és a változásokat követni tudó adatgyűjtő eszközök integrációjával készül, mely a hatékonyság hosszú távú fenntarthatóságát adja újbóli nagy volumenű, kampányszerű erőfeszítések nélkül.

Az eredményül megszülető gyártásirányítást támogató keretrendszer tehát a legkorszerűbb elméleti modellezési eljárások, számítási módszerek és azok hatékony implementációja mellett a gyártási folyamatba történő szinergikus integrációt biztosító műszaki megoldásokat is tartalmazza. Hasznosításával nagymértékben kívánunk hozzájárulni a magyarországi feldolgozó ipar hatékonyságának, gyártási és informatikai megoldásainak javításához, ezáltal nemzetközi versenyképességükhöz.

A célok eléréséhez mind a gyártórendszerek hatékony irányításához mind energia hatékony üzemeltetéséhez végzünk ipari kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket, összesen három munkaszakaszban tíz kutatási területen.

A gyártást támogató informatikai rendszerben adatbányászati eszközökkel részben jelenleg is meglevő adatok közötti összefüggések elemzése és a modell alapú gyártástervezéshez szükséges adatok hiányának feltárása történik. Az adatok hiányának pótlása pedig részben mérési és megfigyelési megoldásokkal valósul meg. A mérések célja részben az erőforrások paramétereinek feltárása, beleértve a gyártásban résztvevő munkaerő és ipari robotok képességeit. Ehhez társul a gyártási elrendezések legjobb gyakorlata alapján egy elrendezési mintagyűjtemény összeállítása, mely szintén alternatívákat biztosít a tervező eljárások számára.

A gyártás során felmerülő energiaigény biztosítására vizsgáljuk megújuló erőforrások beépítésének megtérülési modelljeit különböző támogatási és üzleti konstrukciók mentén. Ezek alapján szintén döntéstámogatás készül, mely új üzleti vagy támogatási konstrukciók és újabb technológiák megjelenésekor, a gazdasági számítások gyors revízióját adja úgy, hogy figyelembe veszi a gyártás következő időszakra várható volumenét, annak időszakos ingadozását ugyanúgy, mint a megújuló erőforrások időszakos rendelkezésre állásának ingadozását.

Mivel az összeszerelő üzemek Magyarországon jelentős elő munkaerőt foglalkoztatnak, az energiaigény meghatározó része a klimatizálás mellett a világítás. A projektben megvalósuló vizsgálatok során megtérülési modelleket dolgozunk ki a korszerű világítástechnikai megoldások bevezetésének hatáselemzésére. A jobb megvilágítás miatti kedvezőbb munkakörnyezetből adódó másodlagos hatásokat is vizsgáljuk, beleértve a munkaerő aktivitását, koncentrációs képességét, majd ebből következő mérhető hibázási valószínűségét.

A gyártási kihozatalra és az energia felhasználásra is hatással van a termékek tesztelése és a felismert hiányosságok kiküszöbölése. Ennek érdekében kétféle gyártásirányítást támogató eszközt is fejlesztünk. Egyik a különböző termékek hasonlóságai alapján becsli az átállási időt, beleértve az operátorok alkalmazkodását, betanulását. A hasonlóságok alapján meghatározható egy olyan sorrend, ahol a legritkább annak előfordulása, hogy olyan termék kerül sorra, mely nagyban különbözik minden ismert korábbitól. Másik eszköz az adaptív minőségbiztosítás, mely mesterséges intelligencia módszerekkel azonosítja, hogy milyen gyártás ütemezés és erőforrás hozzárendelés alapján mely hibák a leginkább valószínűek, melyek vizsgálatára érdemes és melyekre nem erőt fordítani.

A projekt eredményeként módszer, szoftverrendszer és mérésekkel igazolt gyakorlati mintamegoldások épülnek fel gyártásirányításhoz, amelyek olyan eszközöket jelentenek vállalkozások széles körének, mellyel gyártási hatékonyságuk jelentősen javítható, és ez a hatékonyság hosszútávon fenntartható.

Az elkészült módszerek, esettanulmányok és gyártásirányítást támogató szoftverek külön-külön is hasznosíthatóak, ugyanakkor egységükben egy olyan átfogó megoldást adnak, ahol a versenyképesség kis emberi beavatkozással és kockázattal tartható fenn hosszú távon. Támogatva eközben mind a stratégiai beruházási elképzelések kiértékelését ugyanúgy, mint a napi döntések hatásainak előrevetítését.

A megszülető keretrendszer használatával nemcsak csökkenthető a magyarországi összeszerelő üzemek informatikai támogatásának lemaradása, hanem a világszínvonalú adatelemző és optimalizáló eljárások beépítésével döntéstámogatásuk az élvonalba kerül. A felhasználó szervezeteknek a piaci környezet változásaira való válaszideje nagyságrendekkel csökken, a megrendelők által érzékelt rugalmasságuk nő, miközben gazdasági eredményességük markánsan erősödik.

A projekt mindeközben olyan szinergikus együttműködéseket alakít ki a kutatási szervezet és az összeszerelő ipar szereplői között, mely megalapozza új kutatási és fejlesztési eredmények megszületését, oktatásba illesztését, és a felnövekvő mérnök generáció versenyképes ismereteit, amit már az egyetemi évei alatt megszerezhet.